A belvárosnak meg kell halnia? Vajon a plázák térhódítása sorvasztja el a kisebb belvárosi boltokat? Ezekre a kérdésekre keressük a választ mai bejegyzésünkben, majd később a hozzászólásokban. A kérdés aktualitását egy minapi séta adja a Rákóczi úton, amely néhány évtizede még korzózások, kirakatnézegetések kedvelt színhelye volt, mára azonban szinte az autópálya bevezetőszakaszává vált, amelynek forgalma akkor is taszítaná a közönséget, ha nem épültek volna időközben bevásárlóközpontok. Ellenpéldaként ugyanakkor az Andrássy út hozható, ahol a shopping centerek alternatívájaként a luxusmárkák találtak otthonra.

Hasonló koncepcióban, néha más közönségre építve kelt életre a Deák Ferenc utca, a Liszt Ferenc tér, a Ráday vagy a Falk Miksa utca is. A bevásárlóközpontokon kívül ugyanis számos más tényező alakítja a belvárosi kiskereskedelem sorsát. Ilyen faktor például a nyitva tartás. Aki manapság költeni tud, rendszerint csak este van érkezésük a vásárlásra. A belvárosi üzletek nyitva tartása azonban erről a tényről csak ritkán vesz tudomást.

Egy másik tényező a szakosodás, az ágazatmix. A rendszerváltás környékén az Erzsébet körút gyakorlatilag ruházatibutik-sor volt, mely funkciótól a plázák elterjedése megfosztotta. A körút azóta sem talál magára, pedig megfelelő koncepcióval feltámadhatna tetszhalott állapotából. Jó példa ilyesfajta koncepcióra, szakosodásra a Múzeum körút antikváriumai, a Falk Miksa utca régiségkereskedései vagy a Róbert Károly körút lakberendezési üzletei.

Az üzletek sokszor önmagukban is vevőriasztóak. Fodor Gergely és Csordás Zoltán grafikusok a linkelt képen kiválóan mutatják be, mennyi számítana ha csak magát az üzlet külcsínét szakember vitelezné ki. Ma már csak történelem, hogy egykor képzőművészi szintű kirakatrendezők végezték megbecsült tevékenységüket. De hasonló vásárlóbarát fejlesztés lehetne a lépcsős bejáratok átalakítása, hogy mozgásban korlátozott (babakocsis kismamák, mozgáskorlátozottak) vásárlók is megközelíthessék az üzletet. Persze az ilyesfajta vevőcsalogató intézkedések utcaszintű összefogással vihetők sikerre: a nyitva tartás, kirakatok, arculat egységesítése csak a boltok zömének összefogásával ér valamit - erre jó példa a Liszt Ferenc téri vagy Falk Miksa utcai vállalkozók egyesületi formában történő együttműködése.