"Egy lángot adok, ápold, add tovább..."
Az 1921 és 1944 között Erdélyben azonos címmel megjelent irodalmi, közéleti és kulturális szemle hagyományait örökségnek tekintő, de az Y és Z generáció témáira fókuszáló blogunk elnevezése - ahogy Kolozsvári Grandpierre Emil írta anno - úgy alakult, hogy "azt akartuk, hogy már önmagában egy program legyen. Szabatos kifejezője célunknak." Ez a cél pedig a korszerű, kritikus, szabadelvű-konzervatív, nemzeti liberális gondolkodás hagyományának megőrzése és továbbvitele.
"Nemzeti létünk és jövendőnk kérdései felett viaskodva, úgy találjuk, hogy a sötétlátásra van elég okunk, a derűlátásra ellenben alig van. Ha sötét az út előttünk, azt még sötétebbre festjük; ha felvillan egy biztatás, amely sorsunk csekély változására utal, így rózsaszín képzelődéssel telik meg az útunk. Vagy jobbra, vagy balra vetődünk, majd vissza, csak éppen a kettő között nem tudunk megállani. A kritikai nemzetszemlélet ... még mindig idegen tőlünk." – Pásztortűz 1936. november 15. XXII. évf. 21-ik szám.
A névadásról: a 19. századi romantika a pásztoridillt, ezzel együtt a pásztortüzeknek nevezett őrtüzek szimbolikáját jellegzetes motívummá tette. A fogalom egyszerre jelenti, a jelzőfényt a hazatérni kívánó pásztornak és nyájának, ad meleget és ezáltal közösségi élményt, valamint tartja távol a balszerencsét, a gonosz szellemeket és démonokat.